7

Népi építészeti emlékek

A GYERGYÓREMETEI TÁJHÁZ

tajhaz

2001-ben jött létre, amikor a Helyi Önkormányzat és az Avully-Remete Alapítvány megvásárolta a faluközponthoz közel található tornácos házat.

A tájház egyik szobája a Cseres Tibor emlékszoba. A gyergyóremetei születésű József Attila-díjas és Kossuth-díjas íróra kötetein kívül néhány személyes tárgy is emlékeztet Cseres Tibor utódainak jóvoltából.tajhaz2

 

Az épület akkor lett az 1975-ben létrehozott, és azóta folyamatosan bővített néprajzi gyűjtemény otthona is. A gyűjtemény különösen értékes darabja egy 1836-ból fennmaradt sarokalmárium, és egy 1859-ben készült kelengyés láda, de megtekinthetőek itt a népi életmód és a hagyományos mesterségek szerszámai, eszközei is.

 

REMETEI SZÉKELY HÁZAK

A településen még néhány tíz olyan, a két világháború között vagy még azelőtt épített tornácos ház található, melyek a székely faépítészet mementói, azonban csak töredékük van karban tartva, sokuk lebontásra ítéltetett. A település utcáinak, udvarainak szerkezete szintén régi időket idéz, csupán gondolatban ki kell cserélni a modern házakat.regihaz1

A régi faházak mellett, sokkal több udvaron található még egészen sajátos építészeti megoldásokat mutató „csűrös istálló” is. Sok udvaron a modern lakóház és a kihasználatlan archaikus csűrös istálló kontrasztja figyelhető meg.

????????????????????????????????????

MALMOK ÉS MÁS VÍZI SZERKEZETEK

malom

Garda Dezső történész adatai szerint az első gyergyóremetei malmok valószínűleg a Kőpatak mentén jöttek létre, majd a 18. században éppen a malmoknak köszönhetően alakult ki Eszenyő település. Eszenyőben egyes adatok szerint a huszadik század elején 27 vízimalom illetve különböző vízi szerkezet működött: lisztelő, ványoló, kásatörő, olajprés, deszkafűrész.

 

 

PORTIK-DOBOS DEZSŐ VÍZIFŰRÉSZE

Portik-Dobos Dezső vízifűrésze 1942-ben

A vízifűrész Portik-Dobos Dezső nagyapja, Goga György malmának helyén áll. A régi fűrész helyére a negyvenes évek végén valóságos mestermű épült tölgyesi malomépítők segítségével. A vízifűrész mellett lisztelőmalom, olajütő és „hintatépő” is működött itt, mely szerkezet termelte valamikor a család számára a villamos energiát. A szakértők ezt az építményt remekműnek tartják, hiszen a vízikerék megalkotása, a fűrészt működtető mechanizmusok felépítése ma is komoly műszaki szakértelmet követelnek. Portik -Dobos Dezső vízifűrészét az ötvenes évek elején zárták le, mert nem volt hajlandó átadni a néptanácsnak.

 

GOGA ROZÁLIA VÍZIMALMA ÉS CSERGEVÁNYOLÓJA

rozsikaneni

Több mint kétszáz évvel ezelőtt épülhetett Eszenyőben Goga Rozália telkén az első lisztelőmalom, amely a kommunizmus idején, kényszerűségből szüntette be működését. Sem ez, sem a többi gyergyóremetei malom az 1989-es rendszerváltást követően nem indult újra működésnek, viszont a település önkormányzata, felismerve a vízi szerkezetek turisztikai és technikai jelentőségét, tervbe vette valamennyi malom feljavítását és egy turistaösvényre való felfűzését. Az egyik állomás minden bizonnyal Goga Rozália „mosatója” lesz, amely tulajdonképpen egy óriási „mosógép”. Hatalmas dézsájában a szőnyegeket néhány órán át, a háziszőttes csergéket akár néhány napon át is járatják. A „mosatót” a rendszerváltás után hozták létre, de hamarosan Eszenyő egyik legtöbbet látogatott építménye lett, amely a háziasszony által szőtt gyapjú lepedőkkel együtt messzi viszi a település hírét.

A malomházban található malomszerkezet ma is működőképes.

 

LACZKÓ-BENEDEK ALBERT VÍZIMALMA

Ez a malom a belső szerkezeteit tekintve teljes egészében megmaradt. A malom őrlőszerkezeteit két pár malomkőjárat alkotja, amit a felülcsapott vízikerék tengelyéről lapos szíjjal hajtottak meg. A garatokba felöntött búzát, kukoricát a kívánt lisztfinomságig őrölték, többszöri visszaöntéssel. A malomban megmaradtak az egykori kővágó eszközök és néhány szita is. A malom külső szerkezetei sajnos tönkrementek.

 

A GANZ HENGERMALOM

ganz

A település központjában található a közel száz éves hengermalom, mely impozáns épületben helyezkedik el és ma is működőképes állapotban van. Egészben megmaradt a malom teljes gépészete, mind a négy szinten. A malom őrléstechnológiájában egy duplahengerszék és az egyik malomkőjárat vett részt. A másik malomkőjáratot kukoricaliszt előállítására használták. Az alsó szinten felöntött búzát az első emeleti tisztítógép különítette el a szennyeződésektől. Ez után az őrlés a hengerszéken történt, majd a szitával választották szét az őrleményeket. A kész liszteket lezsákolták, a darákat és dercéket pedig a malomkőjáraton őrölték lisztté. A gőzmeghajtást többszöri átalakítás után az 1970-es évektől felváltotta a villanymotorral való meghajtás a malom 1990-es évekbeli leállításáig.

ganz2