gyergyoremete_multja_es_jelene_banner

Emlékművek és emléktáblák

 

VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ

multjajelene/hosok.jpgA világháborús emlékmű 1941-ben készült az első világháború gyergyóremetei hősi halottainak emlékére. Alkotója Borbáth Árpád segédkántor és kőfaragó volt. Felavatása a község központjában 1942 tavaszán valóságos népünnepély volt. Az emlékmű 3,5 m magas, négyszög alaprajzú. Északi oldalán a magyar címerből vett hármashalom látható, felette latin kereszttel. Felső részét a kőalapba bevésett történelmi Magyarország térképe díszíti a Duna, a Maros, az Olt és a Száva folyókkal. Fölötte a Szent Korona domborműves megmintázása látható. E díszítőmotívumok teszik egyedivé a székelyföldi világháborús emlékművek sorában, és éppen ezért különösen zavarta a kommunista diktatúra képviselőit. Jelenlegi helyére az 1960-as években költöztették, s végül itt, a Római Katolikus Egyház védelmében vészelte át a kommunizmus éveit. A második világháború hősi halottjainak részleges névsorát 1979-ben helyezték el az emlékművön.

 

REMETE SZOBRA

multjajelene/remeteszobor.jpgA Községháza előtt helyezkedik el Kocsis Rudolf szobrász alkotása, mely egy erős vonású, mégis szelíd tekintetű szerzetest ábrázol. Fenyőfából ácsolt tutajformából emelkedik ki a ferences szerzetes alakja papi ruházatban, s bár ujjai görcsösek a fizikai munkától, kezében tartja a település alapító okiratát, avagy a tudás szimbólumát. Az egész alakos szobor a település mitikus szerzetesalapítóját ábrázolja, miszerint az 1550-es években remeteként telepedett meg a templomtéri dombon Kendeffy Bonifác, a meggyilkolt Fráter György híve. A szobor a történelem zivatarait átvészelő remetei közösségről szól, egyaránt állít emléket a község múltjának és jövőjének. A szobor a Metamorfózis nevet viseli, megformázásánál remetei emberek kezét és arcvonásait vette alapul a szobrász.

 

MILLENIUMI EMLÉKMŰ

 

multjajelene/millenium.jpg

A Millenniumi emlékmű a Szent Lénárd plébániatemplom előtt látható. Az egyházközség lakóinak adakozásából 2000-ben állíttatta Orbán László pápai prelátus, esperes. Készítője Ivácson Molnár Ferenc kőfaragó volt.

 

CSERES TIBOR EMLÉKMŰ

intezmenyek/cserestibor.jpg

Cseres Tibor (1915- 1993) író Gyergyóremetén született. A Hideg napok, A vízaknai csata, Én, Kossuth Lajos, Vérbosszú Bácskában és sok más ismert regény szerzője. Munkásságáért József Attila és Kossuth-díjban részesült. 1986-1990 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.

Emlékművét 1995-ben állíttatta a gyergyóremetei Önkormányzat és az RMDSZ. Az író rézből készült domborműves portréja Burján Gál Emil gyergyószentmiklósi szobrászművész alkotása. Az emlékmű készítője Barabás Béla szárhegyi kőfaragómester.

 

A SZENT LÉNÁRD TEMPLOM MELLETTI TÉR EMLÉKMŰVEI 

multjajelene/tutajos.jpgmultjajelene/szobrok.jpg

A templomtéri iskola udvaráról csaknem a teljes Gyergyói-medence belátható, a dombtető alatt pedig a Maros folyó tovanyúló kanyarulatai teszik érzékletesebbé a látványt. A Maros partjára egy fakorláttal ellátott kilátó vezet le a domboldalon, összekötve a teret a folyó partjával. A templomtéri iskola udvara Bíró Hanna tájépítész tervei alapján újult meg 2013-ban, a fakorong járdák, burkolatok nemcsak díszítő, hanem játszótér elemek is egyben. A téren négy szobor kapott helyet, melyek Ifj. Bakos Gyula szobrász, kőfaragó alkotásai. Szobrot kapott a keményen dolgozó férfi, amellyel ugyanakkor az egykor sokaknak megélhetést adó tutajozást is megörökítette a művész. A továbbiak a családnak, valamint a nevelőnek, vagyis a papoknak és a tanítóknak állítanak emléket. A szimbólum-szoborcsoport része még a Nap és a Hold, amelyek az életet és az elmúlást  jelzik.

 

VILÁGHÁBORÚS HŐSÖK EMLÉKPARCELLÁJA

multjajelene/emlekparcella.jpg

2014. augusztus 24-én került felavatásra a központi temetőben, a Puskás Kripta mögötti területen a világháborúkban hősi halált halt gyergyóremetei honvéd katonák emlékparcellája, közöttük megtalálható két az 1848-1849 évi szabadságharcban részt vett honvéd sírköve is. Az első és a második világháborúban hősi halált halt remeteiek sírkövei körkörösen helyezkednek el a központi emlékmű körül, melyet Dóczi András kőfaragó készített el.

 

BALÁS JENŐ EMLÉKTÁBLA

multjajelene/balasjeno.jpg

 

Balás Jenő (1882-1938) bányamérnök, kutató Gyergyóremetén született, és a selmecbányai Bányászati Főiskolán szerzett mérnöki képesítést. A szakirodalom a magyar bauxitbányászat úttörőjeként tartja számon. Jelentősek vízszabályozási munkái is: a Velencei tó, a Balaton és a Sió folyó szabályozási tervei. Elkészítette a budapesti hővízek hidrológiai rendszerét. A csutakfalvi iskola 1996-ban vette fel a Balás Jenő nevet. A névadó ünnepség alkalmával helyezték el az épület homlokzati részén a Balás Jenő emléktáblát. Mellette látható a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Tapolcai Bauxit RT. által ugyancsak a nagy kutató tiszteletére 1999-ben elhelyezett fekete márvány emléktábla is.

 

A BALÁS GÁBOR EMLÉKTÁBLA

Balás Gábor (1908-1995) ügyvéd, jogtörténész, író Gyergyószentmiklóson született gyergyóremetei származású családban. Budapesten, Párizsban és Berlinben végezte tanulmányait. Kiemelkedő műve: Erdély háromkötetes jogtörténete. Műfordítóként közel száz nyelv irodalmából fordított magyarra verseket. Legjelentősebb munkája a Székelyek nyomában című műve. Több erdélyi útikönyv társszerzője, a Budapest és Környéke Székelykör alapító tagja volt. A Művelődési Házban működő községi könyvtár 2000-ben vette fel szintén dr. Balás Gábor nevét. Névadójának könyvtárából 160 értékes kötetet őriz.1996-ban a remetei Cseres Tibor Közművelő- dési Egyesület és a Budapesti Székelykör írói és történészi munkájának elismeréseként emléktáblát helyezett el a községi Művelődési Ház épületén, amely 2009 óta dr. Balás Gábor nevét viseli.

KÖZSÉGHÁZA AVATÁSI TÁBLÁJA

Gyergyóremete Polgármesteri Hivatalának modern épülete 2002 és 2005 között épült. Az építés adatait örökíti meg az épület avatásával egy időben, a bejárat közelében elhelyezett emléktábla.

 

MÁLNÁSI CSABA EMLÉKTÁBLA

Málnási Csaba emléktáblája az 1481 m magas Kecskekő sziklafalának északi oldalán található. A Kecskekő a községközponttól nyugati irányban, autóval vagy turistajelzést követve (piros háromszög) közelíthető meg. A 2009-ben elhunyt Málnási Csaba évtizedeken át a Gyergyói – medence turistamozgalmának és sísportjának lelkes szervezője volt. Az emléktáblát az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói szakosztálya és a Málnási család helyezte el 2010-ben. Készítője dr. Jakab Gyula geológus.

 

VERESS FERENC EMLÉKTÁBLA

Veress Ferenc emléktáblája a plébániatemplom déli falán, a bejárat mellett található. Veress Ferenc Csíkszék táblabírója volt a XIX. század első felében. Az emléktáblát özvegye és gyermekei állíttatták 1848-ban. A szöveg felett a keresztre feszített Krisztus alakja látható.

 

FRÁTER GYÖRGY EMLÉKMŰ

multjajelene/ko.jpgA Fráter György emlékmű a Szent Lénárd plébániatemplom és a plébániahivatal között található. Martinuzzi Fráter György bíboros Erdély kormányzója volt a XVI. század közepén, akinek személye közvetve Gyergyóremete kialakulásával is kapcsolatba hozható. Az emlékművet halálának 455-ik évfordulójára, 2006-ban állíttatta a remetei egyházközség. A gúla alakú andezit kőtömbbe vésett szöveg egyes történelmi adatai pontatlanok.

 

AVULLY – REMETE EMLÉKTÁBLA

A svájci, Genf közelében elhelyezkedő Avully község és a gyergyóremetei iskolák kapcsolatának tíz éves évfordulója alkalmával az Avully–Remete Alapítvány három nyelvű (magyar–francia–román) márványtáblát helyezett el a Fráter György Általános Iskola falán. 2011-ben a húsz éves kapcsolat évfordulójára hasonló emléktábla került a Balás Jenő Általános Iskola homlokzatára is.

 

ÚTSZÉLI KERESZTEK 

multjajelene/utszelikereszt.jpg

Remetén mintegy 40 határ- és útszéli kereszt található. Ezek anyaga fa vagy kő. A legtöbbnek ismeretlen a története. A temetőben egy sírkő tanúskodik arról, hogy egy Péter Dénes nevű ember 8 keresztet állított a faluban, de hogy melyek azok, nem sikerült kideríteni. A sírkereszten ez olvasható „Itt nyugszik öreg Péter Dénes, aki életébe 8 emlék keresztet készített rokonai emlékére. Élt 67 éveket és meghólt 1887-be. Béke poraira.”

 

A Biatorbágyi út végén Portik Szőcs János állított keresztet 1887-ben. A talpkövén olvasható: „Ezen emléket, aki megsemmisíti, átkozott legyen.” Ugyancsak ő állított egy másik kőkeresztet az Alszegi út és a Bartók Béla út kereszteződésénél 1902-ben, amelyen olvasható „Hívek mondjátok: Dicsértessék a Jézus Krisztus neve.”

A túlamarosi Maros híd mellett 1931-ben állítottak egy Krisztus keresztet. Ennél állt meg a Somlyóra induló zarándok csoport, hogy elvégezze reggeli imádságát. 1981-ben Balázs H. Ferenc javította meg és egy fémtáblát helyezett rá a következő felirattal „Ember, ki itt haladsz, nézz a szentkeresztre. Istenember leve, ki érted elvérze. Krisztus érted halt meg, káromlással ne bántsd. Szeresd őt és imádd, ő a földnek bőségével megáld”.

A Borvíz utcában Laczkó Emris József az I. világháború után állított feszületet, hálából, hogy a háborúban részt vett három fia épségben hazatért. A Szárhegyi utca végén Borbély Bartis József és szomszédai állítottak keresztet 1967-ben, hogy az Isten a környéket villámcsapásoktól megőrizze. A Bernád utcában Bakos Sándor esperes pappá szentelése alkalmából 1958-ban szülei állítottak keresztet.