gyergyoremete_multja_es_jelene_banner

Egyházi épületek

 

A SZENT LÉNÁRD PLÉBÁNIATEMPLOM

multjajelene/templomter1.jpg

A Szent Lénárd plébániatemplom 1771-ben épült. 1899-ben a Mélik család anyagi támogatásával a szentélyt 6 méterrel megnagyobbították, így a templom mai hossza 41, szélessége 12 m. A torony magassága 47 m. Belső tere, amely 1787-ig készült el Hanzer Dániel és Szabó József plébánossága idején, barokk elrendezésű.

A főoltár képe Szent Lénárdot ábrázolja. A színes üvegablakok a Puskás család ajándékaként 1908-ban készültek Budapesten. A baloldali mellékoltár a Szentháromságot ábrázolja. Legértékesebb a Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló jobboldali mellékoltár, amelynek eredetijét (amely ma a Budapesti Szépművészeti Múzeumban található) ismeretlen örmény festő készíthette 1780 körül. A kereszthajó Szentkereszt kápolnájának Mária és Szent József szobrai 1800-ból valóak és tiroli hatást mutatnak. Tabernákuluma az előző, leégett templom egyetlen maradványa. Három harangja Temesváron Novotny, illetve Aradon, Hőnig műhelyében készült. A kereszthajó fölötti fülkében nepomuki Szent János szobra található, melyet a plébánián lévő 19. századi eredeti alapján Burján-Gál Emil gyergyószentmiklósi szobrászművész készített. Figyelemre méltó a sekrestyében található corpus is, amely a 18. század közepén készült népi reneszánsz stílusban.

 

A RÉGI TEMPLOM ROMJAI

multjajelene/oltar.jpg

A gyergyóremetei plébániahivatallal szemben ma is láthatóak az előző, leégett templom alapjai. Ezeket az Erdélyi Múzeum Egylet engedélyével Orosz Endre és Zárug Lukács tárta fel 1933-ban. Az ásatás során egy 22 m hosszú, 8 m széles, kőből épült, támpillérekkel megerősített, vastag falu templom maradványai kerültek felszínre.

 

A TEMETŐ KRIPTÁI

multjajelene/kriptak.jpg

A Szent Lénárd plébániatemplom közelében található temető fősétányának baloldalán látható a Mélik család kriptája. Neogót stílusban épült a 19. század végén. Vele szemben van a Puskás család kriptája, melyet 1912-ben épített Kladek István szabadkai építész, aki ugyanebben az időben a ditrói nagytemplom építkezését vezette. A temető kriptái közül legrégibb a kis méretű Zakariás-kripta, amelyet Szekula Jakab építtetett 1860 táján.

A CSUTAKFALVI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT KÁPOLNA

A községközponttól nyugati irányban, mintegy 2,5 km-re található a Pál Elek plébános idejében, 1942-ben felszentelt Árpád-házi Szent Margit kápolna. Az épületet 1968-ban megnagyobbították. A kápolnában található a Szent Margitot Magyarország címerével ábrázoló festmény, amelynek szerzőjét nem ismerjük. 65 kg-os harangja az aradi Hőnig Frigyes műhelyében készült.

A SZENT RITA KÁPOLNA

A település Alszegnek nevezett részén a Fenekalja út 55. szám alatt 2011. júniusában helyezték el a Szent Rita kápolna alapkövét. A mintegy kétszáz férőhelyes kápolna az egyházközség, az önkormányzat, a román kormány és számos magánszemély adományaiból épült Máthé Zoltán építész tervei alapján.

 

A KICSIBÜKKI SZENT ISTVÁN KÁPOLNA

multjajelene/kicsibukkikapolna.jpg

A Gyergyóremetéhez tartozó, de a településtől mintegy 10 km-re található, mára már elnéptelenedett kicsibükki kápolna szórványtelepülés kápolnáját Pál Elek plébános építtette. 1943-ban – más adatok szerint 1945-ben – szentelték fel Szent István király tiszteletére. A főoltár festményei – „Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának”, valamit a Lisieux-i Szent Terézt ábrázoló kép – szintén Pál Elek plébános megrendelésére készültek. 65 kg-os harangja Aradon készült szintén a Hőnig műhelyben.

 

RAVATALOZÓK

intezmenyek/ravatalozo.jpg
Ravatalozó a központi temetőben

A központi temetőben megépített ravatalozót közösségi igény hívta életre. Miután több változat lehetősége felmerült a meglévő épületek átvételére illetve bővítésére, végső döntés az új épület megépítése mellett született. Ennek helyét nehéz volt megtalálni a temető területét kitöltő sírok miatt. A választás végül a temetőkerten kívül, de még egyházi területen lévő üres telekre esett.

Az épület funkcionális elrendezése a Csutakfalván bevált rendszert követi. Kisebb, zárt tér a szertartás számára, mely előtt fedett, de nyitott előtér helyezkedik el. Ez a tér szükség esetén összenyitható az említett zárt résszel. Elmaradt a Csutakfalván látható torony, mely a templom közelsége miatt indokolatlan volt. Helyette kővel burkolt harangláb áll a bejárat előtt. A tetőt masszív kőpillérek helyett rönkfa oszlopok tartják, így a tető könnyedebbé válik. A ravatalozó külső tere csak egyik hosszoldalán nyitott, hogy az ott levőket megvédje a huzattól. A nyitott oldal a templom felőli, hiszen szertartás során innen közelíthető meg az épület.

A belső tér négyzetes alaprajzú, az oltár mögött köríves bővítménnyel. A térben félhomály uralkodik, az oltár mögött azonban a rejtett ablakokon át fény önti el a hátsó falat a feszülettel. A ravatal mögött így ott van a reményt keltő fény.

Az épület bútorzata egyszerű, fekete és natúr tömörfa kombinációja. A ravatalozó 230 négyzetméteréből 135 négyzetméter a zárt tér.

intezmenyek/ravatalozocsutak.jpg
A csutakfalvi ravatalozó épülete