Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.

A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismerté válhassanak. Reményeik szerint az alkotás alkalmas lesz arra is, hogy televíziókban, filmszínházakban, s nem utolsósorban a történelemórákon vetítsék általános és középiskolákban egyaránt. Az alkotók bíznak abban is, hogy eddig ismert és újonnan felfedezett koronázási kincseink bemutatásával munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.

Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.