gyergyoremete_programok_banner

Egyházi ünnepek

SZENT LÉNÁRD BÚCSÚ

programok/sztlenardbucsu.jpg

Ünneplő egyházközség a templom búcsúján

A gyergyóremetei templomot 1771 táján gróf Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök szentelte fel Szent Lénárd püspök tiszteletére. Szent Lénárd főként a francia, az osztrák és a délnémet katolikusok által ismert, mint a rabok, a betegek, az orvosok, a kovácsok, a pásztorok és a terhes anyák védőszentje. A gyergyóremetei plébániatemplom Szent Lénárd tiszteletének legkeletibb pontja Európában. A plébániatemplom búcsús ünnepe minden esztendőben a szent névnapján, november 6-án van.

programok/bucsu2.jpg
Szent Lénárd püspök ünnepén

A helyiek nagy részvétele mellett sokan jönnek a szomszédos helyiségekből is (gyalog vagy járművel) úgynevezett keresztalják (egyházi lobogóik alatt felvonulók közössége). Meghívottak a környék papjai és a remetei származású papok.

Nyírfaágakkal és fenyőgallyakkal díszítik ki a templomot és a körülötte levő sétányt. Az ünnepélyességet emelik a szép szavalatok, valamint az egyházi énekkar és fúvószenekar fellépése. A szentmise a közösség ünnepélyes áldásban részesítésével és a himnuszok (pápai és nemzeti himnusz) eléneklésével végződik.

Természetesen a község központján ezen a napon nem hiányoznak a kirakó vásárosok és bazárosok sem.

 

ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT ÜNNEPE

Az ünnepi búcsús mise a csutakfalvi Szent Margit kápolnában
Az ünnepi búcsús mise a csutakfalvi Szent Margit kápolnában

Csutakfalva ünnepe, ahol sokáig nem volt templom, csak egy szabadban álló csengettyű. Először egy lakóházból átalakított kápolna, majd 1940-ben Pál Elek plébános által lebontatott, majd közfalak nélkül újra felépített segédkántori lakás adott helyet a szentmisék bemutatására. Ezt 1942-ben szentelték fel Árpádházi Szent Margit tiszteletére. 1968-ban Orbán László plébános, pápai prelátus lebontatta és egy nagyobb kápolnát építtetett.

Árpádházi Szent Margit IV. Béla királyunk és Lászkárisz Mária leánya. Már születésekor (1242) atyja fogadalmat tett, hogy hálából, amiért az ország a tatárinváziótól megszabadult, a domonkos apácákhoz ajánlja.

Napja a tél közepén, január 18-án a csutakfalvi lakosság nagy ünnepe, amelyre a község többi részéről is nagy számban jönnek. A templom befogadóképessége miatt a tanulóifjúság külön szentmisén vesz részt. A búcsún a környező falvak lakói és a szomszéd egyházközségek papjai is részt vesznek, így róva le kegyeletüket a magyarság egyik legnagyobb szentje, Árpádházi Szent Margit előtt.

 

AZ ALSZEGI SZENT RITA KÁPOLNA BÚCSÚJA

 

 

KICSIBÜKKI SZENT ISTVÁN BÚCSÚ

programok/kicsibukkibucsu.jpg
A búcsú napján benépesül a szórványtelepülés

A kicsibükki, Szent István király tiszteletére szentelt kápolnánál minden esztendőben augusztus 20-án mondanak búcsús szentmisét.  Az elnéptelenedett Kicsibükk templomának ünnepe, amelyet 1943-ban Pál Elek plébános építtetett. Az ünnep napja augusztus 16-án van.

Az ünnepnek egy kissé kiránduló jellege is van, amikor is a szentmise után mindenki a szabadban, zöldfüvön elfogyasztja a magával hozott ebédjét.Ilyenkor traktor vontatta és lovas szekereken, gyalog, kerékpáron, a falu minden részéből érkeznek hívek. A gyalog vagy valamilyen járművel érkező résztvevők számát meghatározza a távolság és az időjárás.

 

A búcsú napján benépesül a szórványtelepülés
Szent István búcsú

VALLÁSOS KÖRMENETEK

Igen látványosak és jelentősek a vallási jellegű gyergyóremetei ünnepi körmenetek. Nagy részük eredete a pogány korban gyökerezik, de a kereszténység is átvette és új tartalommal töltötte meg. Rendjük vidékenként, sőt helységenként is változhat. Így Remetén is sajátos formájuk alakult ki. A kommunizmus idején ezek elsősorban a templom udvarára vagy a temető sétányára korlátozódtak, 1990 után viszont a helybéliek próbálták feleleveníteni a régi hagyományt, így a különböző jeles napokhoz kötődő körmenetek és felvonulások résztvevői a település határáig vagy épp a szomszédos településekre is eljutnak.

 

BÚZASZENTELÉSI KÖRMENET

A búzaszentelő szertartást régebb április 25-én, Szent Márk napján tartották, napjainkban a rákövetkező vasárnap. A körmenet résztvevői azért könyörögnek, hogy a termést „a jég el ne verje, a szél meg ne döntse, a hőség ki ne égesse és káros esőzés el ne pusztítsa.” A határban a gyergyóremetei körmenet a gyergyóditrói határkerülőkkel közösen hallgat szentmisét. Az egyik évben a résztvevők a remetei határban erre a célra állított keresztnél végzik el könyörgést, a következő évben ugyanez történik egy ditrói határban levő keresztnél.

 

A HATÁRÁLDÁSI KÖRMENET

Húsvét másodnapján van Remetén, amikor reggel lovasok mennek ki az erdő széléig, ahol elvégzik a megfelelő szertartást. Visszajövet egy kijelölt keresztnél találkoznak a gyalogosokkal, akik a reggeli mise után zászlókkal indultak el. Közösen elvégzik a négy égtáj felé az előírt imádságokat, majd együtt jönnek vissza az ünnepi nagy misére.

 

GYERTYASZENTELŐ KÖRMENET

A karácsony utáni negyvenedik napon, február 2-án van. Ha nagy hideg van, a templomban szentelik meg a gyertyát, enyhébb időben a templom udvarában levő szabadtéri oltárnál. Ezután indul a gyertyás körmenet a templom körül, majd a pap Balázs-áldásban részesíti a résztvevőket. A megszentelt gyertyákat, mint Krisztusnak, a Világ Világosságának a jelképét hazaviszik.

 

VIRÁGVASÁRNAPI KÖRMENET

Krisztus Jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. Remetén a barkaszenteléssel összekötött körmenet, a temető fősétányán zajlik. A két oldalt felsorakozott résztvevők előtt a pap elvégzi a barkaszentelési szertartást, majd felolvassa a Krisztus bevonulásáról szóló evangéliumi részt. Ezután kereszttel és égő gyertyákkal visszavonulnak a templomba.

 

ÚRNAPI KÖRMENET

A Pünkösd utáni második csütörtök Úrnapja. Régebb Remetén a körmenetet a faluban tartották. Kivonulva a templomból, a Nagy Bánya utcán és a Központon végig vonulva Túlamaros felől, a Kisbánya utcán át érkeztek vissza a templom udvarára. Az Úrnapi körmenetet ma a temetőben végzik el az erre a célra épített és oltároknak feldíszített kőasztaloknál.

 

CSÍKSOMLYÓI ZARÁNDOKLAT

1949-ig a remeteiek gyalog zarándokoltak el Csíksomlyóra. Az út négy és fél napig tartott. A zarándoklat rendjét a hagyomány alakította ki. A vezérkeresztet és a templomi lobogókat, közöttük a Jézus képpel és „Gyergyóremete” felirattal díszített nagy lobogót a férfiak, a két Mária-zászlót a leányok vitték. Jelentős szerepük volt a csengettyűsöknek is. A zászlókat csak lakott terülteken bontották ki és megszólaltak a csengettyűk. Ezzel nemcsak érkezésüket jelezték, hanem egyben tiszteletüket fejezték ki a lakosság iránt. Sorban elől a férfiak haladtak, őket követték a leányok és asszonyok. A menetet néhány szekér is kísérte, amelyek az élelmet és váltóruhát szállították. A szekerek az országúton haladtak, de a kijelölt pihenő és szálláshelyeken kölcsönösen bevárták egymást. A szekereseknek csomagonként fuvardíjat fizettek.

1949 után a kommunista hatalom betiltotta a szervezett, kereszttel és zászlókkal való gyalogos zarándoklatot. 1990-től a remetei egyház szervezi meg autóbuszokkal a somlyói búcsún való részvételt. De több százan mennek el magángépkocsikkal vagy vonattal is. A lakosság vendégszeretetére utal, hogy a somlyói búcsúra érkező nagy számú magyarországi vendéget szállásol el.

 

VALLÁSI HAGYOMÁNYOK

Szállást keres a Szentcsalád