A GYERGYÓREMETEI ÁSVÁNYVÍZ

Remetén, a Maros mentén mintegy 2,5 km hosszú és 300-400 m szélességben van jelen az ásványvíz. Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénvasas és kénhidrogénes hatása a húgyutak és a belek különféle gyulladása, epe és húgykő, cukorbetegség, kálcium anyagcsere, gyomorsav-elégtelenség, szívizom megbetegedések, Basedow-kór, hormonzavarok és a központi idegrendszer zavarai esetén javallott.

A Maros mentén a következő borvízforrások ismeretesek: a Güdücnél való, a Réti borvíz, Pál Albert-féle( fúrás), Tulamarosi borvíz vagy Nagyborvíz vagy a Fürdő borvíz, a  remetei borvízfürdő vagy Zakor Anti fürdője, Sorokalji vagy Veresmarti borvíz, Maroshídi vagy Hídalatti vagy Nyírszegi borvíz és a Sóza borvíz.  A fentiekben felsorolt borvízforrások közül csak a Fürdő borvíz és a Nyírszegi forrás vize volt elemezve.

A Gyergyói-medencében a borvízfeltörések és mofetták a Maros folyása mentén sorakoznak. A legfontosabb természetes borvizes feltörések Vasláb – Gyergyóújfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyalfalu – Gyergyóremete – Gyergyóvárhegy területén találhatók.

A GYERGYÓREMETEI GYÓGYFÜRDŐ 

A hajdani borvízfürdő kezelőközpontja

A remetei fürdő vizét szív és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, belsőkiválasztású mirigybetegségek, nőgyógyászati és reumás, valamint anyagcsere betegségek gyógyítására használták. Ivókúraként savhiányos gyomorhurut, epe és vesekő betegségek, cukorbetegség és másodlagos vérszegénység eseteiben javallott.

A gyergyóremetei borvízfürdő története az 1880-as években kezdődött, amikor a Mélik család tulajdonába került területen négy egymáshoz közel eső forrást kerítéssel láttak el.  A fürdőhely területén lévő négy forrás vizét „a jobb móduak” üstökbe felmelegítve használták. A község lakói továbbra is a hideg, hagyományos borvízfürdőt használták. A Maros áradásai által megsemmisített (1913) borvízfürdőt 1924-ben az új tulajdonos Zakariás Antal, innen ered a Zakor Anti feredeje elnevezés, felújította, úszómedencét ásott és négykádas fülkét épített. A meleg évszakokban működő fürdő megnyitása eseményszámba ment a településen. Az eseményről így ír a korabeli Gyergyói Újság. 1926-ban, „folyó hó 11-én nyitották meg a gyergyóremetei borvízfürdőt, ez alkalommal Gyergyó vidékéről sokan felkeresték a mostanság felkapott s egyre szélesebb alapokra fektetett gyógyfürdőt. Különösen Ditróból és Gyergyószentmiklósról voltak sokan a kirándulók, akik virradatig táncoltak a cigányzene talpalávaló tánc dalaira.” A Gyergyói-medence egyetlen felkapott borvízfürdőjét az 1932-es árvíz ismét tönkre tette.A fürdő újabb fejlesztésére 1953-ban került sor, amikor az új épületbe két, kétkádas kabint és két 12-12 zuhanyos fürdőkabint építettek. A kazánház nélküli fürdő sokáig kihasználatlanul állt. 1968-ban a Gyergyó rajoni nyugdíjasok önsegélyző hivatala megnyitotta az átalakított, zománcos káddal felszerelt 14 kabinos fürdőt. A fürdő területén orvosi rendelőt és egy 10 ágyas szobát építettek. A vendégek fogadására 11 nyaralóház létesült. 1976-ban a fürdő kezelését átvette a remetei néptanács. Tervbe vették egy mofetta és egy kisebb szálló építését, de mindez csak terv maradt.

Fénykora tehát az 1970-es évekre tehető, amikor évente mintegy tízezer személy fürdött meg Remetén, de még 1989-ben is több, mint négyezer fürdővendég volt.

Az 1990-es években megszűnt gyergyóremetei fürdő a Fejlesztési Minisztérium és a Hargita Megyei Tanács Borvizek útja elnevezésű projekt részeként a fürdő környéke  2011-től megújult. Az önkormányzat új gyógykomplexum építését tervezi – a tervek szerint modern kezelőközpont és szálloda is létesül, ha elegendő forrást fog tudni bevonni.

NÖVÉNYI RITKASÁGOK

A Maros folyásának jobb oldalán található a Nagyréti láp, egy mintegy 300 hektáros, eutróf tőzegláp, amelynek jégkorszaki maradványnövényei ritkaságnak számítanak. Többüknek, köztük a tűzlevelű gyöngyvesszőnek és a csillaghírnek ez a legdélebbi előfordulási helye Európában.

A településtől északra elhelyezkedő Bogáros-Eszenyő láp védett növényei a mocsári kockásliliom vagy kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), mely a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozó növényfaj. A remeteiek harangvirágnak nevezik, mely a Maros vonalán található meg Remetétől Alfalu irányába. Főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg Európában, de általában csak szórványosan; védettsége ellenére a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti a tavasszal virágzó növényt.

Zergeboglárka

A növények közül védett a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), sárga tárnics (Gentiana lutea), tiszafa (Taxus baccata), cirbolyafenyő (Pinus cembra), zergeboglárka (Trollius europaeus) védett reliktum faj.

Szarvasbőgés a Nagyréti Lápon

A környező fenyőerdőkben elvétve vadmacskával, medvével, farkassal találkozhatunk és hallgathatjuk a császármadár hangját. Szarvasok és vaddisznók még a Nagyréti lápon is előfordulnak néha.

A MAROS FOLYÓ

Gyergyóremete legfontosabb folyóvize a Maros, amely délről érkezik a településre és nagy kanyarokat leírva szeli át falut. A Maros volt a  fő kereskedelmi útvonal, ahol a fákat tutajon szállították. Remetén tutaj bekötőhely volt.

A Maros folyó tavaszi képe a templomtéri kilátóról

Évszázadokon keresztül a Maros kapcsolta be Gyergyót Erdély vérkeringésébe. A folyó halakban gazdag. Jelenleg kismértékben használják csak: mosáshoz, horgászat céljából. Vize a környezeti terhelések miatt szennyeződik. A Maros mentén értékes élőhelyeket találunk. Maga a folyó értékes hal állománnyal rendelkezik: csuka, balin, márna, önhal, paduc, menyhal. Partját bokorfüzesek kísérik. Megfigyelhető a folyó meanderezése, építő és romboló munkája.

A GÖRGÉNY – HEGYSÉG

A Görgény-hegység Románia egyik legnagyobb hegysége. A Maros, Görgény és Kis-Küküllő völgye közt emelkednek s legmagasabb csúcsai: Zásznat 1248 m, Fancsal 1245 m, Bumásza 1685 m, Batrina 1634 m és Kereszthegy 1515 m. A Kereszthegytől délre található a Kereszthegyi-hágó 1422 m, mely a Görgény völgyéből Gyergyóremetére vezet át, a hegységtől egy magasabb csoportot választva el, melynek főbb csúcsai a Mezőhavas 1777 m, Tatárkő 1689 m, Felleszilása 1628 m, ezt a Parajd és Gyergyóalfalu közti Bucsin-hágó 1141 m választja el a Hargita-hegységtől. A hegység vulkanikus képződmény.

Magyar királyok, erdélyi fejedelmek kedvenc vadászó helye volt. Vadászott itt Rudolf trónörökös, Ferenc József császár tragikus véget ért fia és VII. Edward, Nagy Britannia királya. A Laposnya  völgyében ma is látszanak Horthy Miklós kormányzó kastélyának romjai. II. Károly román király vadászkastélya pedig ma is eredeti állapotában tekinthető meg. A hegységből a település irányába több völgymederben folynak a patakok, melyek a település nyugati, hegynek menő részének fekvését meghatározzák. Ezen patakok mentén több helyen található hegyi forrás, melynek hideg vize a fáradt túrázónak csillapíthatja szomjúságát.

Monda:  A Görgény- és Kelemen hegységek mondája , Laczkó-Szentmiklósi Endre írása.

TÚRAÚTVONALAK

A Gyergyóremetére látogató és természetjárásnak hódoló turista természeti látványosságokban bővelkedő, egy vagy több napos gyalogtúrákra indulhat a községből.

KECSKEKŐ – TÚRA

A Kecskekő 1481 m tengerszint feletti magasságban lévő sziklacsúcs, a Görgény-hegység egyik legszebb panoramikus kilátója. Tulajdonképpen Európa legnagyobb átmérőjű (10,9 km) kialudt vulkáni kráterének egyik keleti kráterpereme. Innen letekintve déli és keleti irányba a Gyergyói-medence, a Gyergyói-havasok és a Hagymás-hegység látható. Északon a Maroshévízi-medence és a Kelemen-hegység 2000 m fölötti csúcsai tárulnak a turista szeme elé. Nyugatról a nagy kráter legelőkkel tarkított erdőségeit láthatjuk. Gyergyóremetéről 13-14 kilométeres autózást követően mintegy 30-40 perc gyaloglás után (a piros háromszög jelzést követve) közelíthető meg a Kecskekő.

Kecskekő látképe télen

KERESZTHEGY TISZTÁSA – TÚRA

A Kecskekőtől nyugat fele indulva, a nagy gyakorisággal festett piros sávjelzést követve, közepes nehézségű másfél órás gyaloglás után érünk ki az 1517 m tengerszint feletti Kereszthegy csúcsának nyugati oldalán levő nagy tisztásra. Innen gyönyörű kilátás nyílik az Észak-Görgény nyugati vonulataira. Az előttünk levő Bakta és Tolvajkút nevű erdős-legelős terület a nagy védettséget élvező cirbolyafenyő (Pinus cembra) hazája. A cirbolyafenyő kiváló hangszerfa. Kereszthegy szinte tökéletes kúp alakja egy hatalmas kaldera közepén helyezkedik el. Valószínűleg egy szubvulkáni test, melyet az Eszenyő-, a Fehér-ág és a Laposnya-patakok bevágódása hozott felszínre.

ESZENYŐ – FEHÉRÁG – LAPOSNYA – VÖLGYE  TÚRA 

Az útvonal a Tölgyes–Szászrégen megyei út (nem modernizált) része. A községközponttól nyugat fele indulva, 13 kilométernyi autózás vagy gyaloglás után a hegyek között kanyargó Eszenyő patakának nagyon szép völgyében haladva jutunk el a kb. 1200 m magasan levő Bakta-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Gyergyói-medence délkeleti részére. Itt erdészeti menedékház is van, a látványt színessé teszi az alattunk látható nagy tisztás és legelő. Újabb 8-9 km után a hatalmas erdőségek között kanyargó Fehérág – Laposnya patakok keskeny völgyében lehet eljutni a nagy turisztikai vonzatú Laposnya erdészeti központba. II. Károly vadászkastélya még épségben megtekinthető, de Horthy Miklós kormányzó kastélyának romjai is erre találhatóak.

A csíkszeredai székhelyű Transpagony Kft.  A remetei védett területek ökológiai rekonstrukciójáról végzett tanulmányában részletesen ír Gyergyóremete táji értékeiről.